Rágógumi

Színes, fehér, gömbalakú, lapos, vagy kisebb cukorka formájú és állagú. Számos ízben kapható és előszeretettel rágcsáljuk. A rágógumi életünk része és a mai széles választéknak köszönhetően szinte bármilyen formát, színt, ízt választhatunk magunknak. Tagadhatatlanul a gyerekek nagy kedvence, akik persze főleg a színes, szagos különlegességekért rajonganak.

Ám a rágózásnak jótékony hatásai is vannak, főleg, ha megfelelő összetételű rágnivalót választjuk. Nézz körül a GRoby online választékában és rendeld meg a legfinomabb rágót, vagy próbáld ki mindegyiket!

A rágót a modern világ találmányaként kezeljük, azonban számos kutatás bizonyítja, hogy egyáltalán nem olyan újkeletű mint gondolnánk. Állítólag már az ókori görögök is szerettek rágcsálni, mégpedig gyantát, pontosabban pisztáciagyantát, vagy gyanta állagú méhviaszt.

Ennél ősibb kultúrák pedig nyírfakéregből készült kátrányt rágtak nagy valószínűséggel szájhigiéniás célokból. Az aztékok pedig szájuk illata miatt használtak ősi rágót. A korai időkben a lucfenyő gyanta is népszerű volt.

Azért az igazi változást és a rágózás népszerűségét a 19. század hozta meg. Ekkor fedezték fel az őserdőkben a szapotilfa nedvét, amelyet ma kaucsuk néven ismerünk. A kaucsuk felfedezése és rengeteg felhasználási lehetősége óriási üzleti lehetőséget rejtett. A kaucsuk amerikai szabadalmaztatását követően lett egyre népszerűbb a rágógumi, amelyet William Wrigley (ugye ismerős a név?) „karolt” fel és látta meg benne a hatalmas siker esélyét. Eredetileg értékesítőként dolgozott, szappanokat adott el utazó ügynökként. Később már sütőporral is kereskedett és a kis csomagokba rágógumit tett, ez pedig olyan sikert aratott, hogy a rágógumit már magában is el lehetett adni. Hamarosan Wrigley fodormentás rágója lett a legnépszerűbb a piacon, ez persze nem csak a terméknek, hanem a köré épített remek marketingnek is köszönhető volt. Óriásplakátok, vonatok oldalán elhelyezett reklámok és nem utolsó sorban igen csinos hölgyek népszerűsítették a rágót. A Wrigley’s persze a mai napig meghatározó szerepe a világ rágógumi piacának.

A rágógumit is elkezdték védőpapírba csomagolni, amely egyrészt higiénikusabb volt, másrészt jóval ízlésesebben lehetett másokat is megkínálni belőle. A rágógumi már a II. világháborúban is fontos szerepet játszott, ugyanis része volt a katonai ellátmánynak. A rágás stresszcsökkentő és koncentrációt fokozó hatása csak később derült ki, viszont az tény, hogy bevetés előtt és után is kaptak a katonák. Az amerikai katonák egyik ismérve is lett, hiszen előszeretettel osztogatták a partraszállást követően szerte Európában. A csoki mellett ez is nagyon népszerű volt a gyerekek körében.

Miből készült a rágógumi régen és miből készül most? Régen a rágót természetes anyagból, a már említett Sapodilla fa (szapotilfa) rágós nedvéből készítették. Ma már ez megváltozott, a legtöbb vállalat mesterségesen állítja elő és alapja a poliizobutilén, amely minden híresztelés ellenére nem rákkeltő.

Miért jó a rágógumi és milyen rágógumit rágjunk? A legtöbb rágót népszerűsítő hirdetésben javasolják, hogy étkezések után legalább 20 percig rágózzunk. Ugyanis a rágás során több nyál képződik, amely segít a szájüregben lévő baktériumok semlegesítésében, azaz véd a fogszuvasodástól. A rágás során a felesleges ételmaradékok is távozhatnak a fogközökből. A rágózás mentális állapotunkra is pozitívan hat, csökkenti a stresszt és növeli a koncentrációt. Persze az sem mindegy, hogy milyen rágót választunk. Az édesítővel ellátott vagy xilites rágógumik egyre népszerűbbek a hagyományos cukros változatokkal szemben.

Egyesek a xilit tartalmú rágógumikat részesítik előnyben, mert még hatékonyabban védik a fogakat.

A xilites rágógumik előnyei

Először is a xilit (más néven nyírfacukor) egy természetes növényi édesítőszer, amelyet rostos növényekből vonnak ki. A xilites rágógumik használata javasolt minden étkezés után, mivel nagyon hatékonynak bizonyulnak a fogszuvasodás megelőzésében.

Hogyan működik mindez?

Szájüregünkben természetesen léteznek fogszuvasodást okozó baktériumok, amelyek az étkezés során bevitt cukor lebontásából élnek, ezt használják fel anyagcsere folyamataikhoz. Mivel a xilit szerkezete eltér a cukor kémiai összetételétől, ezért a baktériumok nem tudják lebontani, ebből következően anyagcseréjük leáll és nem tudnak elszaporodni. Ezáltal csökken a fogszuvasodás esélye is. Nemzetközi kutatások szerint, akik naponta háromszor használtak 100%-ban xilites rágógumit, azoknál 60-70%-al csökkent a fogszuvasodás.

Milyen hátrányai lehetnek a rágózásnak?

A rágózás számos előnye mellett lehet hátrányos is. Okozhat emésztőrendszeri panaszokat, mert rágózás közben sok levegőt is nyelünk, ami puffadáshoz vezethet. Ezen kívül fokozhatja a gyomorsav termelődését, amennyiben nem következik étkezés a rágózás után, úgy a keletkezett felesleges sav károsíthatja a gyomor nyálkahártyáját.

A túlzott és túl intenzív rágózás állkapocs problémákhoz is vezethet és koptatja a fogfelszínt. A cukros rágók pedig fogszuvasodást okozhatnak. Éppen ezért mindig figyeljünk a rágó összetételére és ellenőrizzük a csomagoláson feltüntetett anyagokat! Célszerű cukormentes rágót választani. Nézz körül választékunkban és keresd meg a számodra ideális rágógumit!

Márkáink: Orbit, Airwaves, Winterfresh.